2013. február 25., hétfő

Napi bölcselet(ek)



Sziasztok, 

Had osszak meg Veletek néhány életbölcseletet, melyeket Popper Pétertől vettem kölcsön, aki pedig ugyancsak kölcsönözte Mestereitől. Nekem erőt adnak és új perspektívák nyílnak meg  előttem amint elolvasom ezeket. Remélem Ti is így érzitek majd.  
Ezzel kívánok Nektek Boldog TAVASZT! :) ...és BOLDOG 10 MILLIÓSZOROS NAPOT!





                                                                    1.

"A tanítvány megállt a Mester kunyhójának ajtajában.
 - Eljöttem hozzád, mert azt beszélik rólad, hogy te már színről színre látsz, nem úgy, mint mi, akik csak tükör által homályosan. látunk. Kérlek, avass be a tiszta látás titkaiba.
  A Mester fáklyát gyújtott, és kivezette a tanítványt az éjszakába. Úttalan utakon mentek, meredek hegyoldalon fölfelé, éles sziklák és szakadékok között kanyarogva. Egy idő után a Mester hirtelen kioltotta a fáklyát, és eltűnt a sötétben. A tanítvány hiába kiáltozott utána. Végól maga próbált tovább-botorkálni, de szakadékba zuhant, és összetörte magát. reggelre kelve elvonszolta magát a Mester kunyhójához, lehúzta aranygyűrűjét, és a küszöbre tette ajándékul.

  Elizeus magyarázata: Mindenki megkapja a neki járó vezetőket, akik szellemi fáklyájukkal bevilágítják az útját. Egy napon a vezetők magára hagyják a sötétségben. Akkor vagy meggyújtja a saját fáklyáját, és most már ő világít magának és másoknak, vagy eltéved az élet rengetegében."

                                                                     2.

"Az agrai maharadzsa kertésze egy hajnalon rémülten ébreszti az urát.
 - Add, kérlek, leggyorsabb lovaidat, menekülnöm kell!
 - Mi történt?
 - Kertedben munkálkodtam éppen, amikor találkoztam a Halállal, aki felemelt karokkal megfenyegetett engem. Hadd induljak el sebes harci szekereden, akkor estére Delhibe érhetek, és ott elrejtőzöm a rengeteg emberek között, hogy ne lelhessen rám.
 - Jó - mondja a maharadzsa - , indulj el máris!
A  nap folyamán azután a maharadzsa is sétálgat a kertjében, és ő is találkozik a Halállal. Megszólítja:
 - Te Halál, miért ijesztgeted az én kertészemet?
 - Uram - feleli a Halál - , én nem ijesztgetem őt, csak égnek emeltem a karomat csodálkozásomban: hogy-hogy ő még itt van, amikor ma este Delhiben kell őt elvinnem?!"

Magyarázatom: Sorsunkat elkerülni nem lehet, minden kezdetben benne rejlik a vég is.


                                                                   3.

" Volt egyszer egy barátom. Elsőéves egyetemisták voltunk. Úgynevezett link fiú volt, bulizó, lányok után rohangászó, piás. Soha semmit sem tanult. De szeretett vitatkozni, s mindeme bölcsességeken nagyokat röhögött. Ám egyszer csak eltűnt. Hallottuk, hogy letartóztatták valamilyen politikai ügy miatt, s még az emlékére is némaság borult. Én sem találkoztam vele többet. De a hetvenes évek elején egyszer csak levelet kaptam tőle Hawaii szigetéről. Idézek belőle:
 "Visszaemlékezem régi vitáinkra a sorsról és egyéb marhaságokról. Tudod, amikor ártatlanul lecsuktak, tudtam, vége az életemnek. Magánzárkára kerültem. majd megvesztem a semmittevésben, végül azt engedélyezték, hogy nyelvkönyveket kapjak. Gimnáziumi emlékeimre támaszkodva, kínomban megtanultam angolul. Amikor kiengedtek, disszidáltam, amint csak lehetett. Bécsben egy lágerbe kerültem. Egy napon amerikaiak jöttek, és kiszedték az angolul tudókat.  Így kerültem ki az Államokba. Ott lehetőséget kaptam a továbbtanulásra, gondoltam, ne vesszen kárba a nyolc év orosz, ebből szereztem diplomát. egyszer a szemembe tűnt egy újsághirdetés, egy Haawaii -szigeti japán iskola keresett orosztanárt. Ez érdekes kalandnak ígérkezett. Hawaiin megismerkedtem a jelenlegi feleségemmel, jó élünk, van egy csomó gyerekünk. Szóval... Ha nem tartóztatnak le, ha nincs magánzárka, ismerhetsz, soha meg nem tanultam volna egy nyelvet. Imádtam Pesten élni. Ha nem történik velem ez a disznóság, soha nem megyek el. No de ha nem tudok angolul, nem kerülök kis az elsők között Amerikába, érted már? Annak idején úgy éreztem, hogy borzalmak borzalma történt velem. Ma úgy látom, hogy akkor zötyögött át az életem ijesztő váltókon át valamilyen más vágányra. ..."

U.I: Ajánlom figyelmetekbe Popper Péter előadását a kudarcok, csalódások, traumák témaköréből. Címe: Kéretlen útravalók.




K.













2013. február 10., vasárnap

Frissültek a képek!

Képek megtekintéséhez kattintsatok IDE !


Könyvajánló - Szepes Mária: Raguel 7 tanítványa

Sziasztok!


Had osszam meg Veletek szeretett írónőm egyik legjobb művét! :) A Vörös Oroszlán méltán sikeres regénye mellett, a Raguel is éppolyan jelentős csak kevésbé ismert a nagyközönség számára.  Szepes Mária élete fő művének tartja ezt a könyvet.

Raguel 7 tanítványa

A könyv története:  
Raguel az időtlen, halhatatlan Mester, magához hívatja Mythenburgba tanítványait, a zodiákus jegyeinek 7 képviselőjét, hogy együtt vészeljék át a közelgő Világalkonyt és megalapozzák a jövendő emberiség létét. Ám még a nagy találkozás előtt megismerhetjük a szereplők jellemét. Szinte minden szereplő fejlődését nyomon követhetjük, születésüktől fogva.


Raguel 7 tanítványa

A 7 főszereplő a 7 alkímiai bolygó: a Hold, a Mars, a Merkúr, a Jupiter, a Szaturnusz és a Nap, de ugyanúgy jelenti a bevatás hét fokát. Mígnem "véletlenül" mindannyian el nem jutnak Mythenburgba, Raguel titkos hívására.

A regény tele van szőve életrajzi elemekkel, aki olvasta Szepes Mária életrajzi regényét (Emberek és jelmezek), azok felismerhetnek a könyveben ismerős karaktereket, vagy helyzeteket, melyek szereplői voltak Mária néni életének is.

Raguel 7 tanítványa

A könyvet mostanáig 7 külön kötetben lehett megvásárolni, szinte kizárólag csak antikváriumban. Azonban körül belül két hónapja az Édesvíz Kiadó kiadta egyben az egészet, egy csodás kék színű kötetben. 

Új kiadás

Nem mennék bele a könyv részletes leírásába, e helyett idézetet írok ki a könyből és garantálom, hogy ez meghozza a kedveteket az elolvasásához. :) Bevallom még jelenleg is olvasom a könyvet, és útközben osztom meg Veletek az értékes gondolatokat. Azonban nem lehet letenni a regényt!

Idézetek:

„Még nem jött rá, hogy a hivatásválasztás mindig kulcskeresés ön­magunk felszabadításához?” ( Ízisz bárkája)

„Aki a világot meg akarja gyógyítani, annak az embert kell gyógyítania, mert e zavaros, kiúttalan krízisekben erje­dő, beteg világtest az ember tükörképe. S aki a jövőt kívánja meg­változtatni, annak, el kell rendeznie a múltat...” 

„Időfogal­mamból mindig hiányzott a jelen önmagában nyugvó békessége. A múltban ténferegtem viszolyogva, vagy a jövőtől rettegtem szün­telenül. Az éppen folyamatban lévő pillanat, ahol a múlt szüretje zajlik, s a jövő megfogan, sokáig elrejtőzött előlem, s csak, ma este mutatta meg tökéletes arcát.” (!)

„ Nem hinném, hogy bármit is tennie kellene. Ami történik, pontos és időszerű, de a lélek időmértéke szerint. A látó, éber, figyelő emberek, az érett és öreg visszaérkezettek már nem vétik el az utat. Habozásukat csak a külső a külső szemlélő látja úgy, mintha vonakodnának betölteni a sorsuk parancsát. Ahol ők tétováznak, ott akadály van még: másoknak láthatatlan, de nekik azon a ponton átléphetetlen….”



„ Ugyan kislányom, csak nem fog elkeseredni egy kitaláció miatt? Amit túlvilágnak neveznek, nem más, mint a mentális sík, ahová a lélek visszavonul, miután kilépett a mulandó testből. Olyan terület, ahol azelőtt is mindennapos vendég volt – álmában. Én nem mentem, itt vagyok. Élek. Ki hallott még ilyet? Megsiratni valakit azért, mert végre minden fizikai veszélyen túljutott?!”

„ Amilyenek az ember szokásai és erkölcsei ebben az életben, ugyanolyan hajlamokat követ a másvilágon. A halál nem változtat senkit rögtön fajankóból mindentudó félistenné.„

„ A szeretők, akik testüket használják szenvedélyes lelkük eszközéül, rossz lapra tettek. Mert tűzvészt gyújtanak, amely megkínozza és gyorsan elégeti az anyagot. A szerelem a földön a végső nagy egyesülés ellenpólusa, pokla és tisztítótüze.” (Hermész útja)

„ Mert nem tudott kételkedni abban, hogy a legvadabb s látszólag összefüggéstelen történések mögött is terv van. Az emberek életéből csak az nő ki, aminek magját a múltban valahol elvetették.” (Jupiter palotája)

„ A szeretet a nap érdek nélkül szétsugárzó, forró tevékenysége. Nem csereüzlet.” (Jupiter palotája)

„ Nagy Művet pedig nem lehet megszülni másképp, csak egész emberként. Beleveszve a munkába anélkül, hogy a gyümölcsre gondolnál. Úgy, hogy maga a Mű legyen a cél. S ennek a célnak maradéktalanul oda kell adnod a személyiségedet, bele kell ömlesztened minden erődet, szenvedélyedet, érzelmeid tűzanyagát, sóvárgásaid áradó vadvizeit, míg teljesen átformál, s mindazt, ami silány benned, a saját eszményképeddé változtatja. Nem maradhatsz hitvány paprikajancsi a munkád mögött! Ha létrehozod ezt a Művet – amely mindig a megváltás műve -, adeptus, beavatott lettél, akiből kiégett a hiú, ostoba, reménytelen mulandóság. Itt nincs alku. Vagy-vagy! Én pedig alkudni próbálok napról napra. Ez az én szégyenem.” (Jupiter palotája)

„Te sem tagadhatod, hogy valami bevégződik, és valami elkezdődik most. A mélységből talajvíz szivárog. Az égre jelek rajzolódnak. A kozmoszból újfajta hatások zárótüze zuhog. A föld reng és morajlik, nem csak az én lábam alatt. Rajtad, rajtam, az egész emberiségen keresztül átalakul a világ. Tudomány, művészet, vallás, szociológia ma másfajta tartalmakat takar, mint tegnap, s ez a tartalom pillanatonként új dimenziókkal gyarapszik. Az állandó születés és elhalás természeti csapásában a dolgoknak más arculata, új lelke és szelleme születik. Nos… én felveszem ezt a ritmust. De nem a sírásókhoz csatlakozom a pusztulás mantráival a feloszlás szó-,hang-és színmámorának önkívületében, hanem átszököm az időtlenbe. A végletek között a középpontba helyezkedem, örök magként odamentek minden értéket a hanyatló kultúrából.” (Jupiter palotája)

„ Mert az ember csak a társadalom kordonán kívül lehet egészen független. Te értesz engem.” (Jupiter palotája)

Folyt.köv.

Üdv:Korinna.